Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A betlehemi csillag titka

2012.12.15

 A csillagászok és az asztrológusok évszázadok óta keresik a választ arra az igen egyszerűnek tűnő kérdésre: milyen égi jelenség lehetett a betlehemi csillag. Ezoterikus oknyomozásra hívjuk az olvasókat: derítsük ki együtt, mit követhettek a háromkirályok, hogy találkozzanak az újszülött Jézussal!

A betlehemi csillag titkaA középkori képzőművészet igen gyakran ábrázolt témája a háromkirályok imádása. A jelenet, amikor a három napkeleti bölcs egy fénylő égi jelenséget követve megérkezik Krisztus szülőhelyére, egy betlehemi istállóba. Ha megnézzük ezeket az ábrázolásokat, igen könnyen feltételezhetnénk, hogy egy üstökös követtek a tudósok. A XXI. század emberének gondolkodásmódja szerint ebben még logika is lehetne: egy-egy üstökös olykor hetekig, hónapokig is látható az égen, határozott iránya van a mozgásának, így akár még követni is lehet egy ilyen fényes, jól látható égi jelenséget, nem igaz?

Az üstökös rossz ómen

Az ókor embere máshogyan gondolkozott az üstökösökről, mint mi. Az, amiben mi olyan csillagászati szenzációt látunk, amilyet legközelebb talán az unokáink vagy a dédunokáink tekinthetnek meg, rettegéssel töltötte el az ókor tudósait. A hiedelem szerint az üstökösök mindig valamilyen tragédiát jeleztek előre: járványokat, véres csatákat, birodalmak bukását, királyok halálát. Ha ebből indulunk ki, egészen biztosak lehetünk abban, hogy a napkeleti bölcsek semmiképp sem örvendeztek volna egy üstökös megjelenésének, és nem indultak volna el az égi jelenség által megjelölt irányba. Sőt! Feltehetőleg félték volna az üstököst, és menekülőre fogják a dolgot. A középkori festők tehát tévedtek az üstökös ábrázolásnál, de mi vezethette a háromkirályokat a betlehemi jászolig?

Senki sem látott üstököst

Az elmúlt évezredekben a tudósok számtalan megoldással álltak elő arra nézvést, hogy milyen égi jelenség lehetett karácsony csillaga. Az időszámításunk szerinti második évszázad teológusai például nem zavartatták magukat a rossz ómentől, és szentül hitték, hogy egy üstököst követtek a a bölcs férfiak, akiket a legendák és történetek egyik része tudósnak, másik fele viszont egyenesen királynak ír le. Azt már végigvettük, hogy miért kevéssé valószínű, hogy üstököst követett volna Gáspár, Menyhért és Boldizsár, de ennek az elméletnek van még egy hátulütője: nem tudunk olyan üstökösről, amely Krisztus feltételezett születésének ideje körül jelent volna meg az égen.

Kepler: szupernóva vezette a bölcseket

A betlehemi csillag 
titkának egyik legelfogadottabb értelmezését Johannes Kepler német matematikus, csillagász és asztrológus találta meg egy szupernóvának köszönhetően. Kepler 1604 októberében egy új csillag felfénylését figyelte meg az égen. A jelenség annál inkább meglepő volt a számára, mert a korabeli csillagászat úgy vélte, a csillagok változatlan állandóságot képviselnek az égbolton: nem születnek és nem tűnnek el. Kepler felfigyelt arra is, hogy az új, fényes pont születését a Szaturnusz és a Jupiter bolygók háromszor ismétlődő együttállása kísérte, azaz asztrológiai szempontból ezek jelezték előre az eseményt. Kepler úgy vélte, talán a betlehemi csillag is egy szupernóva lehetett. Innen már csak egy lépés volt kiszámolni, hogy Jézus feltételezett születési ideje körül megfigyelhettek-e többszörös Szaturnusz–Jupiter együttállást.

A betlehemi csillag titka

 

Volt: időszámításunk előtt 7-ben ugyanilyen hármas konjunkció valósult meg. Ez azért is érdekes, mert az ókori asztrológia a Szaturnuszt többek között a zsidó nép analógiájának, a Jupitert pedig az uralkodók jelölőjének tartja. A korabeli feljegyzések szerint azonban nem volt megfigyelhető semmilyen szupernóvaszerű, ragyogó égi csillag. Tehát karácsony csillaga nehezebben meglátható, nehezebben megfejthető jelenség lehetett. Sok tudós szerint a két bolygó találkozása szupernóva nélkül már önmagában is jelezhette a zsidók új királyának születését, és elvezethette a napkeleti bölcseket a betlehemi jászolhoz. De legalábbis a zsidó nép fővárosába, Jeruzsálembe.

keretes cikk - vak
Hatos együttállásról is lehet szó

Bár ez az elmélet a legelfogadottabb mind a csillagászok, mind az asztrológusok között, sokan a mai napig kutatják a betlehemi csillag titkát, így számtalan más magyarázatot találhatunk arra, hogy mi vezette el a háromkirályokat a gyermek Jézusig. Michael Molnár amerikai fizikus például továbbfejlesztette a kepleri elméletet. Ő úgy véli, a Szaturnusz és a Jupiter együttállása nem önmagában jelezte a messiás érkezését. Időszámításunk előtt 6-ban a Kos jegyében együtt állt a Szaturnusz és a Jupiter, valamint a Merkúr, a Vénusz és a Mars is. Ha ez a bolygócsoportosulás nem lenne elég, a Hold aznap reggel a Földről nézve elhaladt a Jupiter előtt, tehát még ez az égitest is csatlakozott az együttálláshoz. Ez a bolygókonstelláció már egészen mély asztrológia fejtegetésekre ad lehetőséget: a Kos Júdea jelképeként jelenik meg, a Mars utalhat az akkor született messiás erőszakos halálára a Vénusz és a Merkúr együttese pedig felhívhatja a figyelmünket Jézus nyilvános tevékenységére, éles észjárására, népszerűségére és évezredekig fennmaradó beszédeire.

Krisztus horoszkópja


De miért ennyire fontos, hogy milyen égi jelenség vezette a három királyokat? Nos erre két válasz is adható. A tudományt az izgatja, hitelesíthető-e Krisztus életének története egy visszaigazolható égi eseménnyel. Ha meglenne a történelmi Jézus születési ideje, akkor talán könnyebben találhatnának egyéb kézzelfogható bizonyítékokat is Krisztus földi életére. Az asztrológusokat pedig azért izgatja ez a kérdés, mert ha meglenne Jézus születési ideje, akkor az ismert születési helyet, Betlehemet figyelembe véve elkészíthetővé válna Isten Fiának (vagy legalábbis az egyik legnagyobb hatású vallásalapító tanítónak) horoszkópja. Ki tudja, egyszer talán a történészek igazolják valamelyik feltételezett időpont helyességét. Addig pedig marad a hit, kinek-kinek egyéni meggyőződése szerint.

Mikor született Jézus?

Elvileg Krisztus után 1-ben kellett volna születnie, hiszen a történelemtudomány nem ismeri a nulladik évet. Ez azonban nem lehetséges, mert Heródes király, aki Máté evangéliuma szerint a napkeleti bölcsekkel találkozott, majd utána elrendelte minden csecsemő kivégzését, időszámításunk előtt 4-ben meghalt. Amíg a kutatók egy része az évszámban is bizonytalankodik, néhányan napra pontos születési időt is találtak már Jézusnak. Természetesen nem tudjuk, hogy mikor született Krisztus, de az érdekesség kedvéért ismertetünk négy állítólagos születésnapot, melyek mindegyikét a betlehemi csillagot keresve, bolygóállásokból vezették le a kutatók.

I. e. 5. január 12. – Heinrich Voigt teológus szerint
I. e. 6. április 17. – Michael Molnár szerint
I. e. 7. január 17. – K. Ferrari d'Occhieppo osztrák csillagász szerint
I. e. 8. február 10. 12 óra 11 perc – Klaus Matefi német mitológiakutató szerint 
 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 


Utolsó kép


A Nap Vicce

A nap vicce

Baauer - Harlem Shake

Free Music Sites
Free Music Online

free music at divine-music.info

Boldog Névnapot !


Időjárás


Karácsony


Képeslapküldő doboz


Na melyik ?



Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2019 >>


Statisztika

Online: 3
Összes: 126093
Hónap: 3362
Nap: 113